Bojlis horgász vagy bojlival horgászó
Ezt a kérdést vagy felvetést szerintem kevesen értenék arra felé, ahonnan ez a technika útjára indult, ugyanis jellemzően ez a keleti blokk keresztje.
Ezzel nem minősíteni szeretném az itt élő horgászokat, köztük magamat is, mert az csak sértő általánosítás lenne, ami felesleges.
Az angol, belga, francia horgászok csak Carp Fishing vagyis ponty horgászatnak nevezik azt, amit mi a magunk módján bojlis horgászatnak kereszteltünk.
Ugyanis a pontyhorgász nem feltétlenül bojlival horgászik. A pellet, a szemes magvak, de a giliszta is épp úgy fellelhető a csalik között mint egyébként maga a bojli. A technika, és a szemlélet a lényeg!
Régen amikor még nyoma sem volt itthon a bojlizásnak, az öregek csak úgy mondták öngyilkos lett, vagy felakasztotta magát.
Így nevezték azt a halat, aki saját magát akasztotta meg. Nos, az előkés horgászat lényege is hasonló ez! A hal felszippantja a csalit, és amikor azt megpróbálja kifújni vagy elúszni vele, a szabadon lévő horog kénytelen kelletlen akad.
Ezt a metódust tökéletesítették a ponty horgászok, különböző szerelékek segítségével. Mivel ha úgy istenigazán belegondolunk, ez nem is annyira fair mód a halakkal szemben, épp ezt és az eredményességet ellensúlyozandó ezek a horgászok C&R horgásznak, azaz vissza is engedik a zsákmányt.
Nem véletlen, hogy nem pontyot írtam, mert ez a technika nem állt meg ennél a fajnál. Gyakorlatilag épp úgy használják az amur horgászok, ahogy a harcsa horgászatban is meghonosodott.
Megerősítendő: minden halfajra értendő a visszaengedés szellemisége, amit ezzel a technikával fognak!
Ezt itthon nagyon sokan utálják, mondván milyen horgász az, aki visszaengedi a halat.
A hal étel, amit meg kell enni, el kell pusztítani. “ha visszaengeded a halat miből főzöl halászlevet, kockából?”
Hogy honnan is ez a magyaros hozzáállás?!
A pontyra a térségben évszázadok óta táplálékként tekintenek, míg Angliában, ahonnan a modern ponty horgászat indult, alig, sőt szinte egyáltalán nem kerül a ponty az asztalra. Mivel nekik igazából így nem nagyon kell a hal, és a módszer is azt kívánja meg, így a halak mehetnek vissza.
Feleslegesen minek is pusztítanák el a szórakozásuk tárgyát… és itt a lényeg!
A térségünkben a halfogás időtlen idők óta ételt, megélhetést, és bőséget jelentett, és csak másodlagosan szórakozást.
És itt kezdődnek a konfliktusok! Egy olyan régióban ahol örömmel eszik a pontyot, ahol kivételes karácsonyi csemege a hal, ott hogy lehetne könnyen megértetni azt, hogy enged el a halat.
Ez nem csak a pontyra igaz, hiszen szinte nincs olyan édes vízi hal faj amiből a magyar, szlovák, román, ukrán szakácsok ne készítenének valamiféle ételt.
Itt vannak a “csoda fegyverek”, amivel ki lehet fosztani egy vizet, akkor nosza.
Ez olyan nálunk mint az utcán talált pénz, hülye lenne otthagyni!
Ami él és mozog azt viszik is, többek között a bojlis technika segítségével. Ezek az emberek legkevésbé maguknak fogják a halat, leginkább elpasszolják. Szomszédoknak, vendéglősnek vagy a legújabban élve adják el magán tavaknak sok-sok pénzért.
Nem is értem a szabályok alkotóit, tényleg azt gondolják, hogy attól mert tiltják a hal eladását és ajándékozását a vízparton, attól az érintett hal vissza kerül a vízbe… Két csörgetés a megfelelő telefonszámra és már meg is van az új helye a halnak egy kondérban, vagy valami új tóban ahova viszik is akár tartálykocsival…
Persze valahogy védekezni kell a magyar furfang ellen, de ezt röhögve kijátsszák azok ,akik ebből élnek és vannak páran. Ha ebben az országban GPS jeladó lenne néhány kapitális pontyban ,érdekes útvonal tervezést hallgathatnánk vissza a naviból.
Állíthat bárki bármit, de azok a horgászok, akik szeretik a halat, azok nem fognak a hiperben sorba állni. Legyen az bojlis vagy más technikát használó, elviszi, el fogja vinni a maga pontyát. És ezzel bizony nincs is baj. Bármennyire is védjük a halakat, aki megkövezi, kapát, kaszát ragad azon a horgászok ellen, aki évente egy-két ételnek való halat saját szükségletükre haza visznek, arra azt kell hogy mondjam baromság (ételnek való hal 2-5kg-os nem pedig 20-50kg-os).
Ha mindenki ilyen mérték szerint horgászna, akkor forrnia kéne a vizeknek a rengeteg haltól, de most csak az emberek feje forr leginkább.
A minap parázs hangvételű beszélgetést indított útjára egy FB kép amit megosztottunk.
Maga a cikk megszületése is ennek a bejegyzésnek köszönhető egyébként.
Egy rodpodon három bot meredt a Balaton felé…
Kié a bot, hány bottal horgászik?
A végén az is felmerült, hogy a bojlisok hús horgászok és miattuk nincs hal a Balatonban?
És akkor megint jön a kérdés, hogy:
Bojlis horgász vagy bojlival horgászó?
Óriási a különbség. Mert az utóbbiaknak köszönhetjük a szabályok szigorítását, és a hal hiányt is részben az ő nyakukba lehet varrni. Ők azok, akik zsák számra öntik a zsizsikes kukoricát meg a kutya tápot a vízbe és viszik ami csak a horgukra akad.
Értem miért volt a felháborodás a kép láttán. Akinek kicsit is fontos a Balaton, az már mindenhol rabsicot és szabály szegőt lát… hozzáteszem nem véletlenül, van belőlük bőven!
Az érintett bejegyzés kapcsán, pont rossz társaságon próbált csattanni az ostor.
Huszai László féle Eurofishing csapathoz tartozott a kép, ami a felbolydulást okozta.
Pártatlanul próbáltunk pro és kontra jelen lenni a beszélgetésben, de László megoldotta maga a dolgot. A csapat személyes ismerete nélkül, pusztán László többi képe alapján elmondható, hogy ez a társaság nem az, akiktől a Balatont félteni kellene szerintünk.
Én megértem a másik fél aggodalmait is, csak badarság általánosítani egy ilyen kiélezett kérdésben, főleg úgy, hogy csak feltételezéseken alapult az egész szájkarate.
Ez is mutatja mekkora indulatokat kelt ez az egész, leginkább azért mert féligazságok alapján feszülnek egymásnak emberek. Pedig nem kéne, ha mindenki betartaná az írott és íratlan szabályokat, de ebben az országban ez nem divat!
Márpedig a bojlisok, ponty horgászok íratlan szabálya, hogy hal nem kerül szákba,
sem fazékba. De nálunk ez sajnos nem így van.
És innentől válik igazán ketté az a társaság, akit általánosítva bojlisoknak nevezünk. Mert bizony vannak bojlisok, ponty horgászok, harcsások, amúrozók, sport horgászok és vannak bojlival horgászók… aki ezek után sem érti, érzi a különbséget a kettő között, az nem is akarja értelmezni azt.
