Cucc az útra

2012. április 27. - Címkék:

Az egész télen át tervezett horgász túrák ideje lassan eljön, így aki eddig halogatta, most már az is elkezd készülődni, hogy legyen minden a szezonra.
Van aki csak hétvégére, néhány napos kikapcsolódásra készül, de van aki komoly utakat készített elő magának a didergős napok semmittevése alatt.

Egy ilyen horgászút életre szóló élmény lehet minden szempontból, főleg ha külföldi útról van szó. Exkluzív horgász vizek, különleges folyók várják a horgászokat világszerte. Aki tud ilyesmire áldozni, az életében egyszer biztosan rászánja magát egy ilyen útra. Nagy áldozat ez minden szempontból, de legfőképpen anyagilag. Személyes ismeretségi körben akad olyan, aki a kocsiját áldozta fel vagy személyi hitellel terhelte meg az ingatlanát, csak hogy eljuthasson egy olyan helyre pecázni, ahová életében valószínűleg soha többé. Biztos sokan gondolják, hogy ez már a hülyeség határát súrolja, de ha alaposan átgondoljuk nem is annyira. Egy kemény dohányos vagy egy jobb piás egy év alatt simán leönti a torkán egy dél-amerikai túra árát… és innen nézve szinte már értelme is van az áldozatoknak.

Saját bőrömön is tapasztaltam már kisebb megszorításokat. Egy-egy komolyabb beruházás alkalmával önszabályozásba kezdtem olyan dolgokban, amit amúgy meggondolni sem szoktam. Néhány borsosabb árú wobbler és egy szél-víz, és minden álló téli ruházat megvásárlását abból fedeztem, hogy lemondtam olyan extrákról, amire egyébként nem is kéne költeni

Gyors étterem, esti nasik, olyan újságok, amiket sosem olvasok el igazán, és a kedvenc: a telefonszámla. Nem volt nagy áldozat, hisz nem arról volt szó, hogy nagyböjtöt kellett tartani, csak odafigyeltem olyanokra, amit máskor lustaság vagy az idő hiánya okán megengedtem magamnak.

Amikor már lefoglaltuk az utat, kiköhögtük az árát, nincs más hátra mint az eddig elköltött pénzt megduplázzuk, hogy a felszerelésünket is útra kész állapotba hozzuk.
Mi minden is kell egy ilyen túrához… persze sok függ attól, hova is utazunk és mivel tesszük meg az utat. Van az a távolság, amit túllépve már nem érdemes semmilyen horgász cuccot magunkkal vinni, mert annyira sokba kerül a szállítási költség, hogy annyiért már helyben is bérelhető felszerelés.

Sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat bérlés esetén, mert egy elveszett csomag vagy egy elkeveredett doboz tönkretehet mindent. Repülőn mindenért pluszban kell fizetni, a súly, a méret, minden számít, és nagyon nem olcsó. Főleg, ha fapadossal repülünk, mert bár maga a jegy olcsó, ott már lassan a levegőért is fizetni kell.
A légi közlekedést akkor érdemes igazán választani, ha a pakk nem több egy szokásos nyaralásénál. Két rövid bot, egy doboz csali még a gatyák alá is elfér, de ennél többel macera próbálkozni. Nagyon meg kell gondolni mit is viszünk. Kellene ez is, az is, meg amaz sem maradhat itthon.
A kocsi csomagtartója és az utánfutó is kevés, ha az összes eshetőségre fel akarunk készülni. A legegyszerűbb, ha eldöntjük mit is akarunk fogni és összevetjük az úti cél kínálta a lehetőségekkel. Olaszország a klasszikus vízválasztó ilyen szempontból. Nincs olyan nagyon messze, kocsival még könnyen elérhető.
De az előnye a hátránya is, mert annyi a lehetőség, hogy agyalni kell mit is vigyünk.
Ott vannak a harcsák, a pontyok, feederezni is jó lenne és unaloműzésnek, meg csalihal fogásra ott a spicc vagy a match…

Ezek összességében is egy közepes dobozos autót megtöltenek és akkor hol van még a csali, a ruha meg a kispárna…

Tapasztalatból mondhatom, hogy amit elsőre elviszel, annak a felét sem fogod használni.
Mert ha maradunk a harcsáknál, akkor ugye kell egy bot pergetni, kuttyogatni egy csónakos pálca, és fenekezéshez vagy úszózáshoz is kell kettő. Ehhez még jönnek az orsók a kiegészítő szerelékek, műcsalik, egy vödör iszap giliszta, meg pellet zacskószám és kagylót is kéne vinni mert azt mondják az beválik…bla bla bla..

Felejtős, ha csak nem vagy fuvarozó és teherautóval vágsz neki az útnak. Fájdalmas, de le kell mondani arról, hogy mindent kipróbálj és mindent magaddal vigyél.
Legyél következetes és készíts listát.

Kezd azzal, hogy eldöntöd milyen halra mész, szűkítsd tovább a módszerrel, és légy kegyetlen ha selejtezni kell. Ezzel a magad életét könnyíted meg. Nem viszel olyasmit, amire nem lesz szükséged, és elhagyni is feleannyi mindent fogsz. A másik fontos érv, hogy már itthon fele annyit költesz el pótlásra.

Egy komplett szettet kell csak feltuningolni, nem pedig az összes felszerelésed. A pénz sosem elég, és mindig túlköltekezés van. Az évek megtanítottak arra, hogy “szart” nem érdemes venni, mert azt úgy is cserélni kell. Ha veszel a magad kereteihez mérten a legjobbat vedd, és ne legyen benne kompromisszum, mert az mindig megbosszulja magát, főleg egy nagy utazás alkalmával.

A járulékos motyóban a spéci ruha az, amin nem érdemes garasoskodni.
Vegyél egy tisztességeset, az évekig jó lesz. Az nem jó gondolkodás, hogy minek vegyek jót (drágát), ha lehet, hogy többet nem is fogok menni ilyen útra.

Egyrészt ez kishitűség, ha egyszer elmentél, és megtalálod a magad halát jövőre is menni akarsz… és ami jó, az itthon is jó lesz ősszel, tavasszal a szeszélyes napokon. Lélegző, vízálló, minőségi darabot keress, aminek a belseje kiszedhető. A minőség nem márka függő ez nagyon fontos! Hiába japán valami, vagy skandináv az attól még lehet tökéletesen alkalmatlan arra, hogy a sárban térdelj benne egész nap. Az egyik legjobban bevált ruhadarabomat egy military shopban kukáztam szinte fillérekért, és még sosem csalódtam benne. Bivaly erős, nem ázik át, szél álló, nem fülled be, egyetlen szív fájdalmam, hogy terepmintás, mert azt rühellem… A legfontosabb, hogy még fele annyiba sem fáj mint egy modern ruha, és ugyan olyan jó, ha nem jobb.

Az időjárást ne is próbáljuk kiszámítani, ruhából minden kell sajnos. Viszont egy biztos ha rossz időt fogunk ki, akkor egy ruhás szekrénnyi is kevés. Felesleges két három kabátot, sok váltás külső ruházatot vinni, mert ha egyszer esik úgy is szarrá fogunk ázni ha meg nem akkor meg csak a helyet foglalja.
A cipő kérdése is fontos, éjszakára vagy rossz időben elkel egy vízálló bakancs. Amúgy egy könnyű edző cipő is megteszi. Papucsot úgy is visz az ember ennél többet kár bezsákolni, és beszélni is róla.

A saját felszerelésnél nincs jobb, kölcsön motyóval nem ugyanaz az érzés horgászni, de ezt is érdemes fontolóra venni. Ma már az utak úgy is szerveződnek, hogy nem kell csak a ruhát vinni minden mást adnak, de persze pénzért.

A felkapottabb helyeken biztosan, de minden nagyvárosban lehet külföldön megfelelő felszerelést bérelni. Emellett ott vannak a horgászboltok és a túravezetők is, így szinte kizárt, hogy ha valami általános dologra lenne szükséged ne kapnád meg bérbe is.
Persze az függ az alkalmazni kívánt technikától is, és a költségvetésünk nagyságától.
Bérbe venni azért is jó lehet, mert ha valami újat akarunk kipróbálni, amit azelőtt csak könyvekben, videókon láttunk, akkor nem kell egyből beruházni rá. Minek venni egy tengeri orsót baromi drágán, ha az itthon egyébként sehol nem tudod használni. Elsőre a bérelt is épp olyan jó lesz, és ha rákapsz az ízére, akkor még mindig választhatsz magadnak valót némi tapasztalattal a hátad mögött.

Ha a bérlés mellett tesszük le a voksot, attól még az apró varázsdobozról ne mondjuk le. A favorit csalinkat vagy az elképzelt tervünknek megfelelő szereléket mindenképp vigyük magunkat, mert én amondó vagyok, hogy mindenki legalább egy kicsit menjen a saját feje után. Persze a rutinnal és a tapasztalattal rendelkező vezetőt ne próbáljuk meggyőzni igazunkról, de egy-egy napot szánjunk arra, hogy önálló élményeket is szerezzünk. Ha nem jön be legalább megpróbáltad, és akkor még mindig visszatérhetsz az ajánlott menetrendhez, de ha bejön királynak fogod érezni magad.

A csali és az etető anyag helyben jóval drágább. A helyiek a legritkábban vesznek a közvetlen vízparti árusoknál ilyesmit, mert a duplája vagy a triplája is lehet az amúgy megszokott árnak.
Ez ugyan olyan mint nálunk a balatoni pavilon sor… turista ár!
Így azt itthonról érdemes vinni, legalábbis a javát biztosan, vagy valahol útközben beszerezni valami nagyobb diszkontban.
Ha minden megvan akkor ellenőrizd a listád újra és újra, töprengje el rajta mi az ami mindig kimarad. Bepakolásnál újra nézd át és ha lecsuktad a csomagtartót, akkor már nincs értelme vele többet foglalkozni. Ami egyszer otthon maradt azon már felesleges bosszankodni, kérj a haveroktól hátha nekik van!

Egy szett vízálló bélelt ruha, könnyű meleg felső (termo pulcsi) aláöltözet ruha (jéger), egy jó vízálló lábbeli, a többi ízlés és higiéniai igény kérdése.

Ami mindig otthon marad:
napszemüveg, sapka, kés, kötél, szigetelő szalag, telefon töltő, horgászengedély, láz és fejfájás csillapító, ragtapasz.