Gumival, vagy gumi nélkül?
Plasztik, vagy wobbler?
Van aki az egyik, van aki a másik mellett teszi le a voksát, használatuk szubjektív és leginkább horgászonként változik.
De úgy tűnik a plasztik csalikban mintha kicsit többen bíznának mostanság, de ez lehet, hogy csak az ár különbözetnek köszönhető.
Rengeteg formában és méretben léteznek plasztikcsalik, így halfaj, napszak és kedv szerint is van miből válogatni.
Az ultra-light pergetők jobb helyzetben vannak, mert szinte minden boltban tartanak apró méretű gumikat, twisztereket, de akik nagyvadra lesnek azoknak többet kell keresgélni, mire kedvük szerinti csalikat lelnek.
Én inkább a nagy csali, nagy hal elvét követem, ezért mindig öröm ha egy-két új gigászi plasztikot fedezek fel a boltokban, a neten vagy horgász társaknál.
Sokszor találkozom azzal a helyzettel, hogy ha van is nagy gumi, nincs belőle szín vagy esetleg egy csomag árválkodik belőle a polcon.
Ez részben érthető, mert jóval kevesebben mernek nagy csalik után nyúlni, de ettől még én nem vagyok kisegítve. Hiszen a saját igényeim is vannak olyan fontosak mint másé, legalábbis ha a magam vásárlói szemszögéből nézem a dolgot.
Ennél fogva ami van, arra jobb vigyázni!
Plasztikkal való pecázáskor szinte mindig odalesz egy egy darab, mert a vérmesebb halak simán elharapják rávágáskor, (meg az akadók is megszedik a vámot.) Ezt nem is bánja az ember ha cserébe meg is akad a torkos bandita, de sajnos sokszor van, hogy csak a csali feje marad meg mutatóba. És ilyenkor jön a bosszankodás.
Itthon nem jellemző, (itt-ott kapni) hogy be lehet szerezni hosszított szárú jig fejeket, amik pont ezt a jelenséget hivatottak kiküszöbölni.
Van erre egy praktika is, ami szintén vásárolható kész szettben is, de kis kézügyességgel el is készíthető. Ez a lógatott hármas, amit sokan nem szeretnek, mert kampózásnak tartják.
Ez részben igaz, bár szerintem, csak azok használják ezt szándékos károkozásra akik a horgász etikát hírből sem ismerik…
A módszer jó, és be is válhat, ha ésszel használjuk. Az eredeti lógatós szereléknél a jig fej horga a csali hátából áll kifelé, míg egy plusz hármas előkére kötve szabadon a csali alatt fityeg 10-15 centire. (csali méretétől függ a hossza)
Minél hosszabb az előke, annál könnyebben akadunk le vele… és a kritikusok szava is itt lesz jogos, mert ilyenkor akaratlanul is kívülről akadhat a halba a horog.
Ha jól van összeállítva a szerelék, akkor gyakorlatilag úgy tud működni jellegében mint egy wobbler, amibe ugye két, olykor három hármas is van szerelve. A külső akadást és a leakadást is elkerülendő, mert megtehetjük azt, hogy fordítunk a dolgon.
Húzzuk fel a plasztikot a fejre.
Kössünk az előkét egy tetszőleges fix csomóval a jig fejbe.
Mérjük ki a pontos távolságot figyelve arra, hogy a hossz megválasztásánál a hármas méretét is bele kell kalkulálni.
Kössük meg a hármast.
A hármas egyik szárát akasszuk meg.
Arra kell figyelni, hogy ne lógjon túl a csalink vaskosabb törzsénél a horog, mert akkor az akadályozni fogja a mozgásban, ami ront a fogósságon.
Felkötéskor használhatjuk ugyanazt a zsinórt ami a dobon van, de kimondottan előke zsinórt is köthetünk fel. Vastagabb, merev fluor karbon zsinórral azt is el tudjuk érni, hogy az előke ne lógjon peca közben A fluor merevsége tartja a horgot, így kevésbé akad le mondjuk a hínárosban.
Barkács lelkületűeknek van még egy tippünk. A műcsali hát részén szikével vagy pengével ejtsünk egy óvatos bemetszés (2-4 mm csalitól függ) egészen odáig, ahol a hármasunk fog kezdődni.
Ebbe a vékony vájatba óvatosan tömködjük bele a zsinórt, figyelve arra, hogy nehogy tovább repedjen a csalin a bemetszés, (mert akkor az szét is fog szakadni) Ha ez megvan pillanat ragasztóval erősíthetünk rajta, de ez nem fontos mert az első pár akadósabb dobás után ez kiszakad így igazából csak az első pár dobásnál van haszna. (ha használunk gélt vegyünk ne pedig folyós ragasztót, hogy ne szivárogjon bele a bemetszésbe.) Azzal lehet még jobban elkerülni a leakadást, ha a hármas horog egyik szárát teljesen levágjuk, a másik két szárat pedig meghajlítjuk, (csak puhább horgokkal lehet megcsinálni) hogy az egyik horog legyen a rögzítő a csali testében, és csak a másik szára álljon kifelé. (kétszárú horognál nincs bajlódás)
Ezek a módszerek csak nagy csalik esetében ajánlottak, kis méretű plasztikoknál teljesen felesleges. A fogási esélyek növelése érdekében ha olyan módszert alkalmazunk ami bár nem tiltott, de nem is túl elfogadott, akkor legyünk annyira fair horgászok, hogy vissza is engedjük a halat!
