Thai halak

2012. február 26. - Címkék:

Ázsia közkedvelt utazási célpont, főleg a téli időszakban.

A mínuszokból kiszabadulva lehet a trópusi hőségben koktélt szür-csölni és élvezni a téli nyaralást. Ez a fajta kirándulás már hosszú évek óta közkedvelt főleg a nyugat európai és amerikai turisták számára. Van aki családdal érkezik, de van olyan is, aki magányos férfiként a maga fizetős társaságát akarja megtalálni a nyaralás alatt. Thaiföld az utóbbi szempontból már évtizedek óta az élen jár.
Valahogy Ázsia ezen szegletében mindig megtalálják azt, amire a nagyvilágból érkezők vágynak. Lehet ez tárgy, kikapcsolódási forma vagy lánynak öltözött fiúcskák, mindegy. Itt minden az üzlet körül forog.

Feltűnt mostanság, hogy egyre több francia és angol horgász olyan trófea fotókal büszkélkedik, amin ritka halfajok láthatók.
Ezeket a halakat eddig a világ sajtó nagyon ritkának, és felettébb nehezen foghatónak írt le, így kicsit utána jártunk, mi is lehet ennek az oka.
A válaszra hamar rábukkantunk: horgászturizmus!

Egy merőben új válfaját honosították meg Thaiföldön, aminek a lényege persze a vastag pénztárca.
A platina kártyák világában a negyvenes-hatvanas jómódú nyugati, utazó pecások, már nem akarnak napokat, heteket tölteni a dzsungelben különleges halakra lesve, nekik csak a fogás élményére van szükségük, és egy légkondis apartman kényelmére.

A leleményes thai vállalkozóknak ennyi éppen elég volt ahhoz, hogy beindítsák a bizniszt. Eddig is létezett horgász turizmus, leginkább őshonos ázsiai fajok kedvéért utaztak oda, mint a folyami rája vagy a hatalmasra is megnövő ázsiai ponty.
Ezek fogása a mai napig nagy népszerűségnek örvend, bár szabad vízben már sokfelé tiltják fogásukat, így mesterséges tavakban lehet megakasztani őket.

Viszonylag kis víz felület, maximalizált hal mennyiség, rengeteg etető anyag, és sok-sok fizetős vendég.
Ezek a tavak megadják a fizetett fogási élményt.
Nem kell moszkitóktól hemzsegő őserdőben barangolni, bőrig ázni a menetrendszerűen érkező esőben, és a szerencsében bízva remélni a fogást.
Itt minden házhoz megy. Igaz a halak némelyike elég megviselt már, hisz a rengeteg akadástól tucatnyi forradás torzítja el a szájukat, de ez nem szempont, hiszen a kuncsaft a hal kifogásáért fizetett, és azt meg is kell kapnia.

A fogásokról készült videókat látva, gondolkodtam el először azon, hogy mennyire állat barát dolog, a fogd meg és engedd vissza szellemiség, amiben mindig is hittem…

Az adrenalintól és a frissítőktől felpörgött horgászok talán nem is fogják fel igazán, ami ott zajlik körülöttük. Bizar az egész, mintha egy halastóban pecáznának, bedobják, kapás, fogás, bedobják, kapás, fogás kis túlzással. A 20-30 kilós halak ilyen mennyiségben szinte minden embert megmámorosítanak. Ami érthető is, csak ez így olyan, mint amikor a hóhért akasztják.
Az amúgy otthon halbarát horgászok, valahogy ott nem látják, hogy ez így nem igazán humánus. Messze álljon tőlünk, hogy ítélkeznék bárki felett, aki egy ilyen túrára befizet, csak kicsit morbid a dolog, legalábbis külső szemlélőként mindenképpen.
A thai emberek nagy része európai mércével mérve, igen kis pénzből élnek. Ennél fogva még a turistákra szabott árak sem igazán magasak. Egy balatoni hétvége költségéért akár hetekig is ellehet ott az utazó, csak ugye oda is kell jutni.
A komoly pénzeket megmozgató horgász turizmust mostanában még különlegesebb szolgáltatásokkal próbálják ösztönözni. Időt, pénzt nem kímélve olyan tavakat, tó rendszereket hoztak létre, amiben Dél-Amerikából exportált hal csodákat lehet fogni, persze szép summáért. Van ott aligátor hal, az arapaima, tucatnyi harcsa különlegesség, és piranják családjából is telepítettek át fajokat.

A ritka, olykor a kihalás szélén lévő halak megfogása életre szóló élményt kínálnak.
Az mit sem von le a dolog ázsiójából, hogy bár minden tökéletes, (hisz fizetve van) mégis csak műanyag az egész.
Egy “francia” elutazik Thaiföldre, hogy egy Braziliában őshonos, amúgy szigorúan védett halat kifogjon egy teljesen mesterséges ázsiai vizes gödörből a légkondicionált panorámás apartmanjának teraszáról, miközben jeges koktélt szürcsöl…Végül is teljesen tökéletes, csak a horgászat lábszagú benne.

De mivel igény van rá, ezért ezek a kis magán halparadicsomok, gomba módra szaporodnak.
A fizető képes kereslet határoz meg mindent. Mivel az ott élők egész más mentalitású emberek, ezért őket nem igazán lehet hibáztatni, ha egyáltalán bárkit, bármiért is hibáztatni ebben a történetben. Törvényes utaztatásról van szó, magán tavak, magán hal állományáról, amit valaki vagy igénybe vesz, vagy nem. Ez habitus és pénztárca kérdése elsősorban. Mindenesetre, ha egyszer arapaimat szeretnék fogni, azt én jobban szeretném az Amazonas egyik mellékfolyójában tenni, mint Thaiföld egy budoárjának árnyékában.

Még több képet a thailandfishingandgolfholidays.com oldalon talál!