Vízirend

2012. június 24. - Címkék:

Nyakunkon a nyár és ezzel a vízpartok forgalma is jócskán megszaporodik. Olyan emberek is vízhez vagy vízre mennek, akiknek egyébként egész évben eszébe sem jut. Ebből aztán számtalan probléma adódik. Rendszeresen szerepel a híradások fekete információi között, hogy éppen ki, hol fulladt bele vizeinkbe.
Sokan gondolják, hogy folyóra vagy tóra bárki rámehet csónakkal, pedig ez nem így van.
A vízi közlekedés szabályait mindenkinek a maga érdekében kell betartani, mert sosem az a nagy büntetés, amikor valakit lemeszel a vízi rendőr, hanem amikor valakit örökre elnyel a víz.

Erre mindig az a válasz, hogy velem nem fordulhat elő, én vigyázok, és csak a bénákkal történnek ilyenek. Ennél azért egy kicsivel több felelősséget illene vállalni, ha mondjuk valaki a Duna vagy a Tisza sodrásában akar helyt állni.

A horgászokra bizonyos szempontból extra veszélyek is lesnek, amit külön szokni kell. Gyakorlatlan, vagy kicsit is bizonytalan horgász sose menjen vízre, főleg ne egyedül. A folyók olyan meglepetésekkel képesek szolgálni, amik a gyakorlott csónakost is igen csak meglephetik. A hirtelen áradás, elakadt uszadék, víz alatti akadók, mind váratlan problémákat okozhatnak, de ilyen maga a fogás is. Egy vérmes halat hajóba emelni nem is olyan egyszerű.

Ilyenkor a halra összpontosul a figyelem, és a környezetre már nincs lehetőség kellőképpen figyelni. Elég egy nagyobb hullám vagy egy bizonytalan súlypont áthelyezés, és máris a vízben találhatja magát az ember. Ezekre a buktatókra sokszor csak maga az élet és a víz alapos ismerete készíthet fel bennünket, de vannak olyan szabályok is, amik ismerete nélkül a kockázat túl nagy a vizen és túl nagy árat fizethetünk a trehányságunk vagy a nem törődésünk kapcsán.

Evidenciákról kérdeztünk Máté Tamás rendőr századost, igazgatásrendészeti osztályvezetőt, aki maga is horgász, hogy tudjuk mi is az amit szem előtt érdemes és kel tartani.

A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság állományából többen is szívesen töltik szabadidejüket a vizek partján horgászattal, jómagam is közéjük tartozom. A partról horgászok rendszeresen, és szembesülök azzal a problémával, hogy nem tudom elérni azokat a helyeket, ahol a halak tartózkodnak. Ilyenkor jó lenne egy horgászcsónak. Mivel azonban ezzel nem rendelkezem, ezért nem is tudok
gyakorlati tanácsokat adni, hogy milyen módszerekkel érdemes próbálkozni csónakból.
Abban viszont igen, hogy hogyan lehet biztonságossá tenni a vízről történő horgászatot, hogy egy szép élmény maradjon, és ne torkolljon tragédiába.

Ki horgászhat hajóból?

Utasként csónakból bárki horgászhat, aki a szükséges horgász engedélyekkel rendelke-zik, azonban a gyermek, valamint az úszni nem tudó ifi és felnőtt horgászok mentő-mellényt kötelesek viselni, továbbá javasolnám minden egyedül horgászónak, valamint krónikus betegségben szenvedők-nek is. Tudom, hogy kényelmetlen a viselése, azonban hőségben, felhevült testtel, vagy télen vastag ruházatban hideg vízbe esve mentőeszköz nélkül nagyon kevés az esély a túlélésre.

Aki megteheti, már válaszhat nagyon praktikus és könnyű mentő mellényeket is, amik bár igen drágák, de viselése nem okoz kellemetlenséget. Ezek olyan védelmi eszközök, amik sűrített levegővel működnek. Felvéve csak egy keskeny, lapos nyakba akasztott apró mellényhez hasonlít. Kis idő után gyakorlatilag annyira megszokja az ember, hogy észrevétlen marad, így nem gátol a mozgásban, de ha kell életet ment. A működése egyszerű: egy sűrített levegővel töltött patront rejt a mellény, ami vízbe éréskor automatikusan, vagy kioldás után egy szem pillantás alatt felfújódik típustól függően.

A hideg idő beálltával vagy dermesztő éjszakákon mentőruhát is használhatunk. Ezek olyan speciális overállok, amelyek légcellákkal vannak felszerelve. Ilyen ruhákat használnak az északi fjordok horgászai, de a tengeri halászok is. Vízbe eséskor a ruha gyakorlatilag magában tartja a levegőt, és így az a felszínen tartja a pórul járt horgászt. Viselése semmilyen kellemetlenséggel nem jár. Az említett cellák, nem felfújt légtömlők a kabát belsejében, amitől olyan a horgász mint egy hóember. Ezek olyanok mint a túlméretezett belső zsebek, amelyek a levegőt magukba zárják. Praktikus, jó viselet, ami rejtett életbiztosítás is adott pillanatban.

Motoros hajót, ki vezethet?

Csónak vezetője, azonban már nem mindenki lehet. Három életkort határoz meg a
Hajózási Szabályzat. A minimum a 14. életév, azonban ekkor csak egyedül lehet horgászni, mivel utast nem szállíthat. Amennyiben társas horgászat híve, akkor ehhez még két évet kell várnia, hogy mással is kimehessen a vízre horgászni. (Vagy felnőtt vezetésével teheti ezt meg.) A motorcsónak vezetéséhez, pedig a 17. születésnapjáig várnia kell. A motorcsónak a 6,2 méter hosszúságot meg nem haladó csónak, amely meghajtására szolgáló motor teljesítménye legfeljebb 4 kW. E hosszúság, illetve teljesítmény felett a vízi jármű már kisgéphajónak minősül, amelyhez sport- és kedvtelési célú vezetői engedély szükséges. E képesítés megszerzésének egyik feltétele a 18. életév betöltése. Ezek és a további szabályok az elektromos meghajtású vízi járművekre is vonatkoznak, a jogszabályok alapján ugyanúgy gépi meghajtásúnak minősülnek. A csónak vezetőjének tudnia kell úszni, hiszen vagy saját magát kell tudnia menteni, illetve az utasokért is felelősséggel tartozik. Tudnia kell bánni az evezővel, a csónak, illetve motorcsónak irányításában kellő jártassággal kell rendelkeznie, és a Hajózási Szabályzatot ismernie kell! Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy a vízen a közlekedési szabályok bonyolultabbak, talán a laikusok számára nem annyira átláthatóak a közúthoz képest. A vízen nincsenek olyan utak, ahol jelölik az út szélét és a forgalmi sávok elválasztó vonalakat. Nincsenek lépten-nyomon táblák a forgalom szabályozására. Ezért ismerni kell a csónak vezetőjének a vízterületet, ahol közlekedni akar. A csónak vezetéséhez a kellő gyakorlatot a partközelben, hajóúton kívül lehet megszerezni. A horgászathoz legfőképpen egy stabil csónak szükséges!

A szabályokat betartva ne álljunk fel a csónakban, mert egyébként a borulás kockázatát jelentősen megnöveljük.

A hajóban mozogni bonyolult dolog. Minden mozdulat ellenmozgást vált ki, amitől sokszor a gyakorlatlanok igen csak megrémülnek. A legrosszabb a hirtelen átgondolatlan korrigálás, mert akkor szinte biztos a borulás, vagy a vízbe esés. Ha párban megyünk a vízre, azzal növeljük a magunk biztonságát, hiszen van aki segítsen a bajban, de ezzel annak a kockázata is nő, hogy valaki minket sodor váratlan helyzetbe. Ha ketten csorgunk a hajóban mindig oda kell figyelni a súly kiegyenlítésére. A felszerelést praktikus rögzíteni és úgy elhelyezni hogy a hajó állandó egyensúlyát ne befolyásoljuk vele.

Bedobjuk a szereléket, bevágunk, fárasztunk, és reményeink szerint nagy halat szákoljuk és beemeljük. Képzeljük el, ha eközben még fél kézzel még kapaszkodnunk is kell az imbolygó csónakban. Ha viszont bekövet-kezett a baj és felborultunk, jól jön a csónak beépített légtartályai, amelyek nem engedik elsüllyedni a csónakot, és így meg kapasz-kodni is tudunk benne. Az előírások szerint a csónak legalacsonyabb pontja és a víz felszíne között a Balatonon minimum 30 cm, más vizeken 25 cm távolságnak kell lennie, hogy a hullámok ne süllyesszék el könnyen a csónakot.

A stabil és felúszó képes csónakunkba, a mentőmellényen, kívül még, szükségünk lesz a következő tárgyakra, felszerelésre.
Legalább egy kormányevezőre, vagy két vágóevezőre, még a motorcsónakba is, hiszen Murphy törvénye szerint is „Ami el tud romolni, az el is romlik”, és motor nélkül is valahogy partra kell jutni, vagy a folyóvízen a közelgő hídlábat, keresztgátat, lekötött uszályokat el kell tudni kerülni. A csónakot a horgászhelyen egy helybe kell tartani, amelyhez horgonyt vagy más hasonló veszély-telen tárgyat lehet használni. A csónak kikötéshez minimum 10 méter hosszú kötélre vagy láncra lesz szükségünk, hiszen néha a kikötésre alkalmas tárgyak sem találhatóak meg közvetlenül a partélnél.

Mielőtt elindulnánk a csónakkal a hajótestben összegyűlt esőt, vagy a becsapódó hullámok vizét kell távolítanunk, mivel a stabilitást befolyásolja. Ehhez a művelethez jól fog jönni egy 1 liter űrméretű vízmerőeszköz, ún. szipoly vagy szivacs, amely egyébként előírt felszerelés is. Aki éjszaka szeretne horgászni csónakból, a hajóján minden oldalról látható fehér fényt kell elhelyeznie, amely a horgászrendnek is megfelel, hiszen a horgásznak éjszaka meg kell világítania magát. Továbbá a közeledő vízi járműveknek jeleznie kell egy fehér fényű lámpával,amelyre a fejlámpák is alkalmasak, hiszen többségükben több led fényforrás is van, így nem szükséges a tartalékizzó, csak tartalék elemet vagy akkumulátort kell még becsomagolnunk hozzá. A 8A vagy 34B oltási teljesítményű tűzoltó készüléket nem nélkülözhetik azon motorcsónakosok, akik a motor saját üzemanyagkannáján kívül még tartalék üzemanyagot kívánnak magukkal vinni. Végül már csak a névtábla kell a csónakra, amely a tulajdonos érdeke is, hiszen az elsodródott csónak gazdáját csak így tudjuk megtalálni. Ha az eddig leírtak rendben vannak, indulhatunk a csónakkal.